Örököröm

Gondoltam, hogy képet teszek be, meg ilyesmi.

De nem.

Tegnap óta gyűrűben alszom, gyűrűben ébredek. Amyénak csak a mérete más.

Hát így.

Vajon mikor lesz az, amikor egy magyar versben annélkül szerepelne az "installál" szó, hogy cinkosan össze kellene kacsintani a szerzővel, hogy ő most milyen jófej, mert még az installál szóból is verset tud írni, ill. hogy éreznünk kéne, hogy ez itt most vicc, mert még van vagy egy tucat "szakkifejezés" ?

[holy music]
BABY BRIGHT SIDE: [crying]
WISE MAN #1: Ahem.
MANDY COHEN: Ohhh!
[whump]
Who are you?
WISE MAN #1: We are three wise men.
MANDY: What?!
WISE MAN #1: We are three wise men.
MANDY: Well, what are you doing creeping around a cow shed at two o'clock in
the morning? That doesn't sound very wise to me.
WISE MAN #3: We are astrologers.
WISE MAN #1: We have come from the East.
MANDY: Is this some kind of joke?
WISE MAN #2: We wish to praise the infant.
WISE MAN #1: We must pay homage to him.
MANDY: Homage? You're all drunk. It's disgusting. Out! The lot, out!
WISE MAN #1: No--
MANDY: Bursting in here with tales about oriental fortune tellers. Come on.
Out!
WISE MAN #2: No, no. We must see him.
MANDY: Go and praise someone else's brat! Go on!
WISE MAN #2: We--
WISE MAN #1: We were led by a star.
MANDY: Or led by a bottle, more like. Go on. Out!
WISE MAN #1: Well-- well, we must see him. We have brought presents.
MANDY: Out!
WISE MAN #2: Gold. Frankincense. Myrrh.
MANDY: Well, why didn't you say? He's over there. Sorry the place is a bit
of a mess. Well, what is myrrh, anyway?
WISE MAN #3: It is a valuable balm.
MANDY: A balm? What are you giving him a balm for? It might bite him.
WISE MAN #3: What?
MANDY: That's a dangerous animal. Quick! Throw it in the trough.
WISE MAN #1: No, it isn't.
MANDY: Yes, it is. It's great, big mmm...
WISE MAN #3: No, no, no. It is an ointment.
MANDY: Aww, there is an animal called a balm,... or did I dream it? So,
you're astrologers, are you? Well, what is he then?
WISE MAN #2: Hmm?
MANDY: What star sign is he?
WISE MAN #2: Uh, Capricorn.
MANDY: Uhh, Capricorn, eh? What are they like?
WISE MAN #2: Ooh, but... he is the son of God, our Messiah.
WISE MAN #1: King of the Jews.
MANDY: And that's Capricorn, is it?
WISE MAN #2: Uh, no, no, no. That's just him.
MANDY: Ohh, I was going to say, 'Otherwise, there'd be a lot of them.'
[sniff]
WISE MAN #1: By what name are you calling him?
[holy music]
MANDY: Uh, 'Bright'.
WISE MEN: We worship you, O Bright, who are Lord over us all. Praise unto
you, Bright, and to the Lord, our Father. Amen.
MANDY: Do you do a lot of this, then?
WISE MAN #2: What?
MANDY: This praising.
WISE MAN #2: No, no. No, no.
MANDY: Er, well, um, if you're dropping by again, do pop in. Heh. And
thanks a lot for the gold and frankincense, er, but don't worry too much
about the myrrh next time. All right? Heh. Thank you. Good-bye.
Well, weren't they nice? Hmm. Out of their bloody minds, but still.
[WISE MEN leave]
Look at that. Hoo hoo hoo.
[WISE MEN return and grab presents]
Here! Here! Here, that-- that's mine! Hee. Hey, you just gave me
that! Oh.
[whump]
[holy music]
BABY BRIGHT: [crying]
MANDY: Shut up.
[smack]

Boldog születésnapot!

Érezzétek jól magatokat, és ne egyétek le a fáról a szaloncukrot.

Huszonharmadika van, és az emberek kikapcsolhatnák magukat. Esik a hó, és a fenének van kedve kimozdulni, esik a hó, és vendégetfogadni is ugyanennyi kedvem van. Pedig másikmagyar holmi CD-k ürügyén felugrik. Kemény meló a magányos Karácsony.

Holnap pedig izgulok, hogy legyen nyitva a bolt, aminek egy pókhálós sarkában kinéztem valakinek valamit.

(Semmit sem kell elsietni.)

V. atyának

Amy kapott egy küld-tovább-húsz-embernek spamet a keresztfiától.

Rajta volt a fiú hittantanára, bizonyos Z. atya is. Emailcíme metalatya at egyikmagyarszolgátató.hu.

Írnom kellene, mindenfélét, és felhalmoztam magam köré egy rakat mangát, meg miegymást, de nem megy, nem megy, és legközelebb csak meg kell jelennem az egyetemen, majd este szülinapi vacsora. Addig azonban lehet, hogy kap egy újabb fejezetett Béla mágus története.

Languszta, homár, és szusitekercs.

Rák end roll.

Karácsonyi dömping az endlessen.

Digitális féltékenység

Az egész onnan indult ki, hogy Harmadikmagyar már megint itt volt, négy órán át ömlött belőle a szó.

-Bejárásom van az emailjébe - mondta, s elkezdődött a virtuális Sherlock Holmes-ozás. Miszerint az a név (egy idegen férfi neve) rajta volt a címlistán. És ez bizonyíték.

Majd később szóba került egy másik megcsalt, az egész nem volt gyanús egy kósza SMS-ig, de kiderült, eléggé egy címről jönnek, és "eléggé erotikus tartalmúak voltak azok az üzenetek". Hát behajtott egy régi szívességet, és feltörette a postafiókot. Hogy tudja, tényleg van egy másik.

Hol van már az aranyhajszál a kabát hajtókáján? Elvitte mind a leggyakrabban hívott számok listája.

Hol vannak az idegen férfi (női stb.) szagok? Csak egy nem-rejtett, nem-törölt levél az Outlookban, és vége.

Már nem csak a kabát vagyunk mi, már nem csak a saját illatunk vagyunk mi, nem csak ottfelejtett zoknik, melltartók, csatok, cigarettacsikkek és rosszkor érkezett képeslapok vagyunk, de emailek, honlapok, IRC logok és MSN névlisták vagyunk, kósza SMSek vagyunk, és képüzenetek vagyunk, és nevek a spamkörlevél listán.

És valaki mindig kitalálja, hogy mindez a mi nem csak a miénk, hanem az övé is. Néha mi magunk találjuk ki. És akkor megpróbáljuk eltitkolni egyes részeinket előle. Leporoljuk a kabátot, utána zuhanyozunk, saját tusfürdővel, számon tartjuk ruháinkat, csatjainkat, csikkeinket, törlünk, ha törölni kell, inkább kézzel, fejből írjuk be, mert azt hisszük, ő nem a maga kabátja, szaga, illata, ICQ-ja és emailje.

És persze lebukunk és lebuktatunk.

Mondhatnám, maradnék a hajszálaknál, de egyszerűbb, ha a bizalom marad, és az őszinteség.

Félelmetesen jó pólófeliratokat találtam errefele.

Naná, hogy a lentit teszem be ide képnek.

A születésnapi magyartalálkozó szerintem jól sikerült.

Kaptam ajándékba USB-re köthető bögremelegítőt. Leírom mégegyszer: USB-re köthető bögremelegítő. Dilisek ezek a... ehh... :D

Tegnap meg végre kimentünk a hegyekbe, kiderült, hogy át kell fúrni a kötésemet, ezért béreltem egy lécet. Így már elég húzós lett a dolog, de legalább megtanítottam valakit síelni, már amennyire meg lehet valakit tanítani egy nap alatt ilyesmire.

Ma pedig csomagfeladás (szerintem lekéstem már a karácsonyt, bár az EMS sok mindenre képes), házidoga-leadás (bélsárból baktérium-meghatározás, bolha és egyéb csodák), majd este lelkisegély, és végre tényleg téliszünet.

Érdekes, hogy találtam linket egy koreai és egy japán blogról, mármint hozzám.

Itt pedig egy kellemesen depresszív szerepjáték pihen. (Na jó, több is.)

Masamania pedig még mindig nagyszerű. Engrish gonzo-punk fényképezőgéppel.
"Petting is not love, fuck slave owner, pet shop boys"

(ha jól látom, én voltam a 77777. látogatója)

Mólnyi zongoracsapás

Hatszor tíz a huszonharmadikonszor vajon leütötték-e már a billentyűket? Vagy ehhez elég egy Liszt is, esetleg csupán Chopin?

Mólnyi mennyiség. Azaz kevés. Mégis, egész életünkben nem lélegzünk ki és be ennyiszer (talán 6x10⁸ az össz légzések száma), sőt, az egész emberiség nem lélegzik egész élete alatt ennyiszer.

Lehet, hogy vannak dolgok, amiből csak egy mólnyi jut a világnak.

És amikor leütik az utolsó billentyűt, egy hangot hall majd mindenki a mindenségből, s utána csak a csend marad.

Hát ezt is megéltük. Egy újabb év. Tegnap még egy utolsót rúgtam ki a hámból, kaptam az ölembe érdekes koktélt, jártam fagyban, majd hazatértem, hogy egy évvel öregebben ébredjek.

Érdekes. Csak a hó esett, majd az eső, és én lucsokban, szinte egy helyben pörgő kerékkel jutottam be az egyetemre, hogy leadjam a leadandót. Majd holnap, ismét, ugyanez.

Itthon meg telefonok vártak, két, majd egy generációval ezelőttről, egy csomag. Kontroll.

És már éjszaka van, és éjszaka csendesebben esik a hó, s vagyunk egymásnak. A legszebb ajándék.

Azt pedig, hogy a tavaszból mi lesz, talán még az sem tudja, ki mindeneket tud.

Valószínüleg jönnek, de lehet, hogy csak jön. Hárman hódítottuk volna Honsút, de lehet, hogy ketten maradunk. Transzfúziókúrák, pénzes ügyek, ehh...

Szép lett volna.

Beütött a szünet, és hirtelen annyi dolgom lett, annyi innivaló dolgom, hogy alig győzöm fejben tartani.

Tegnap még vizsga, majd évzáró buli, reggel másnaposan állásinterjú (ha minden igaz, lesz sapkám, meg cégjelvényes kezeslábasom), majd aláírás megszerzése a munkavállalásihoz, majd most leadni az egészet, bevásárolni a ma esti forraltbor-pálinka partira, megírni a levelet, hogy holnap este a másik osztállyal mehessek iddogálni, holnap felkelni, megírni még két leadandót, majd elmenni inni, holnap után felkelni, havat lapátolni, öregedni egy évet, rákot enni. Ezután pénteken felkelni, elküldeni Amyt az iskolába, és talán végre írni. (A változatosság kedvéért talán inni is.) Meg, ha készen van, leadni a papírt a vadiúj főnökömnek. Szombaton meg vagy elmegyünk sielni, vagy végre edzés. Hát egyenlőre ennyit látok a világból, és az év végéből.

(S most már, ha elfelejtek valamit, ide visszajöhetek megnézni.)

Dolgok, dolgok, dolgok.

Az úgy kezdődött, hogy tegnap este volt, és majdnem fagypont alatt hárommal, ami pedig már majdnem négy, az a négy, ahol repednek a csövek.

Így hát fél egykor kicaplattam a vízaknába (melyet egyébként eddig csak "úristen-jönnek-a-vendégek-hova-tegyem-ezt-a-szemetet"-tárolónak használtam), elzártam a hármas csapot, kinyitottam a négyest, majd végigblattyogva a lakáson e kinyitást megismételtem ötöskével, hatoskával (heteske a vécétartály, ha belefagy is, ezt a tartalékot megtartottam magamnak), nyolcassal, kilencessel, tizessel (utóbbi kettőnél edényt tartva alájuk, mert folynak), és tizenegyessel is.

Mindezt azért, mert valamilyen rejtélyes oknál fogva a lakás építői nem is sejtették, hogy itt télen hideg lesz. Vagyis, szigetelni kellene...

Mondjuk a lakás építői számára ez a tél-dolog fehér folt lehet (haha), mert az ablakokat sem ilyen klímára tervezték, most kétnaponta lehet vederbe csavarni a repedésekbe felgyült vizet.

Mindemellett lemásztam havat is lapátolni, de ami tegnap esett, az ma elolvadt.

Lassan ébredezek.

És pénteken nem volt szebb bálozó széles e világon mint az én szép, titokban felcseperedett húgom.

Végigjártam a város régiségkereskedőinek a felét, az egyikben gyönyörű eladólány volt, a másikban pár évvel idősebb mása, az utóbbi talpig kimonóba javítgatta az órákat, komolyan azt hittem, úgy hatvan évvel ezelőtti üzletbe nyitottam be.

De végre meglett, amit kerestem, sikerült fel is adnom.

Közben kártyát vásároltam, mostanában három paklit próbálok magamhozédesgetni, nomeg regényeket, végre megvan papírváltozatban az Even Cowgirls get the Blues.

Idehaza meg két könyv várt, hogy teljesebb legyen a nap.

Remélem sikerült Amyt meggyógyítani.

A legnagyobb bűn: hamis reményt kelteni.

Amy beteg, én már gyógyulok.

Semmi értelme belinkelni a Tokyo Damage Report petting-gyorstalpalóját, annyian megtették már máshol.

Ellenben egy blog, hikikomorival, egyedülálló parazitákkal.

(Kis geek-trivia : a blog írója készítette a Chaosium számára a január közepén megjelenő Secrets of Japan c. modern CoC kiegészítőt.)

1. Lebuktam.

2. Gyönyörű az egyetem: a főútja fölé hajló ágakon ülő hó ragyogó fehér alagúttá változtatja az egész világot.

3. Rajzfilmfigura-csontvázak mindenkinek

Felkel, továbbmegy.

"Valamikor régesrégen, még a dotcom üzletág összeomlása előtt tervbe volt véve, hogy Warren Ellis méltán híres képregényéből webes animáció-sorozat készül.

A terv -és vele együtt az Ellis forgatókönyve alapján elkészült promo-rész is) eltűnt a céges tárgyalások útvesztőjében, hogy évek múlva bukkanjon fel ismét a neten."

Meg kell nézned.

"I have been told that there are Mandarin gaming groups in Beijing and Shanghai, but I haven't found them."

Kínai zodiákust látok magam előtt, fura jelekkel telikarcolt kockákat csörgető, hosszúkörmű kezeket. Selyemköntöshöz PHB simul...

A leghosszabb feles

Hazafele tartva már félig meditatív állapotban kerülgettem a jégen a fekete és kanárisárga melegítőbe gyakorlatozó rövidtávfutó-századot.

Itthon a fürdő és az Icsi vége helyett egy telefon fogadott. A torkom ekkor már fájdalomtól lüktetett, a ginből elfogyott egy szippantásnyi a forró C vitamin előtt.

Majd megérkezett HM, akit éppen ott hagyott az ott(hon) hagyott...

És beszélt, és beszélt, és mi hallgattunk, és hallgattunk, és felállt, hogy hazamegy, és beszélt, és beszélt, és mi hallgattunk.

Utána nem tehettem mást, sütöttem sajttal-gombával-sonkával töltött csirkét, rántás nélkül. Hamarabb készült el, mint a rizs, és hamarabb is fogyott. el.

Egy negyed nap eltelt, mire rájöttem, a gin még mindig ott vár rám.

Lassan elkortyolgattam. Kellett neki a dekantálás.

Majd kiderült, Alie besokalt.

Unikumot rá, legyen vége ennek a napnak, holnapra mindez elmúlik, és újra normálisan működik majd a két sorral feljebbi link. Remélem. Minden más kár lenne.

"Kedvencek:
...
Cyberpunk
01:40, Krúdy
...."

Posztmodern reinkarnációk. Krúdy Shadowrunt ajánl egy kiberpunk fórumon, kettővel arrébb pedig talán Ady böngészi a fétispornót. Szellemük köztünk élt, ám most beköltözött a gépbe. Átviteli sebességgel ontják a sorokat. Párhuzamosan kapcsolják a rímeket. Nem kifejtik, kicsomagolják a hasonlatokat. Versforma lett a PDF.

Itt jelennek meg, mind sorban, a szegény Ariszthülosz pedig elhagyott csetszobákban kesereg. Csak egy drámát írna, de a botok nem vállalják a Kórus szerepét. Homérosz vakon püföli a billentyűzetet, de blogját senki sem látogatja. Hiába, egyre kevesebben tudnak ógörögül.

A bitikus irodalom csapda: későn jönnek rá, lelküket egyesek egyesekre, mások nullákra cserélték, és üvöltenek.

Mind idebent üvöltenek, hogy "nagyon fájl!".

De késik a virtuálvonat, ami levágná a virtuálokat.

(ötletbörze eltéve a téli időkre. Mint az a két literes féregbefőtt, amit ma nézegettünk: van valami gyomorforgató abban, ahogy egy csupasz emberi kéz bemarkol a szilák közé, és marokra szedi elő a tekergőző parazitákat.)

Ha öt perc lenne hátra az életedből, melyik internetoldalt töltenéd be még egyszer utoljára?










Na ugye...

Kikapcs.

Közlemény: BZ: ne kattints a linkre. Ismétlem: ne kattints a linkre. Ezek a fehérjeforrások még mozognak. link

Azon gondolkozom, hogy ebből a Vörösnapból lehet, hogy valahol oldalt logó lesz. Válasszon ön is harmadik birodalmi képregény-főgonoszt magának!

Hazafele annyira gondolkodtam valamin, hogy közben majdnem elütöttem egy öreg nénit. Most pedig annyira gondolkodtam a holnapi előadáson, hogy nem csináltam semmit.

Egy óra múlva kelek.

Red Sun

A swordsman of unparalleled skill and a man of impeccable honour, Red Sun?s abilities should not be taken lightly. He is devastatingly proud and will fight with the strength of a thousand samurai warriors until his death. (link)

Na, melyik a legnépszerűbb szó idén a Websteren?

Azért az érdekes, hogy a defenesztráció ilyen előkelő helyezést kapott.

Más. Lehet venni Fekete Lovag ruhát.

Megint más, és mindig ugyanaz. Leesett a hó, és ropog, és hív fel a hegyekbe. Ha most hétvégére nem is, jövő péntekre tuti belefér.

Addig meg egyensúlygyakorlatok mikrobringával a jégfoltokon.