<$BlogRSDUrl$>

Üzenetek innen, meg odaátról.

Üzenet be.

Üzenet ki:

szombat, április 30, 2005

Két napja képkockáról képkockára végigálmodtam egy Hellblazer epizódot.

Arról volt szó, hogy John cseveg egy haverjával, mi a lét, vagy mi a mágia, vagy ilyesmiről, és akkor elhangzanak ilyen Nagy Szavak. A haver szóbahoz egy ismerős házaspárt, akik ázsiaiak. Majd egy fogadáson találjuk magunkat, ahol a fenti páros is ott van, meg a házaspár, a kislányukkal. A haver a házaspárral cseveg, Johnról, aki unottan és becsípve ül a fal mellett, amikor is jön a kislány.
-Bácsi, te bűvész vagy? Mutass nekem trükköket!
John pénzt varázsol elő a füle mögül, blabla.
-De most olyat mutass, bácsi, amitől tényleg megijedek!
-Nézz a szemembe, édes.

Majd záróoldal: este van, lány fekszik az ágyban, kintről a konyhából a szülők beszélgetése szűrődik be. Szóba kerül valami jóslat, meg nincs mágia, meg ilyesmik.

Bent meg a kislány nyitott szemmel és szájjal figyel. Majd megjelenik egy vércsepp az orrán. Majd folyik a vér.

Na, ez lesz abból, hogyha valaki Death like me-t néz, és mindenféle magyar szuperjósnőkről beszélnek neki.

A másik hasonló felismerés egyben megmaradt. Mivel az alien cuccok kb. négyötödét nem láttam, lehet, hogy nem eredeti.

-Nézd, drágám, újból rugott egyett. Gyönyörű kisfiú lesz.
Arrrgsszörcsprföff.

Egyébként pedig este ötre megyek dolgozni. Nem értettem, miért csámborognak munkaszüneti nap este kilenc után ki-be a munkahelyükre az emberek.

MM érdekes elméletet állított fel: "Tuti, hogy dugnak - fejtette ki, miközben éppen egy összecsukható ágyat pakoltunk be a liftbe (ez errefelé standard irodai felszerelés) - a klasszikus, jaj, drágám, akadt még egy kis dolgom. Ha megállítanánk az időt, esküszöm, legalább három kopuláló párt találnák. Nem figyelted, hogy hogy lesütik a szemüket, amikor lefele jövet találkoznak velünk, a Szállítókkal? Ez több, mint meglepetés."

Na, ezek után próbáljon az ember ártatlan szemmel nézni a féléjfélkor kitántorgó munkatársakra.

szerda, április 27, 2005

És megtaláltam a soundtracket a következő kritikához. A másik bonyolultabb, de azt jobban élvezem. A dugatlanról a horrornégeres szerkesztett változata. Végre idézhetek Last Poets-t és Arrested Developmentet...
Update! Hoppá! Hoppá! Ez meg mitől ilyen éles?
Link az Ascend previewre, meg a Serenityre, csak hogy le tudjam szedni könnyen.

Nomeg, végre, végre, Serenity.

Az a jó, hogy ehhez a modern kínai jelekkel írt Serenityhez csak egy vonást kell hozzátenni, hogy ki lehessen bűvészkedni belőle az "Űr csendjét".

kedd, április 26, 2005

Ön sem látott semmit.
Na és akkor óvszerek, meg társaik.

Mottó:


Szóval, igen, túlpörgés, de a dörzsikoton mindannyiunk ügye. Egyrészt, ugye, van egy ilyen járványtani közhely, hogy efféle gyorsan terjedő cuccok ellen a populáció nyolcvan százalékának immunitása szükséges, mármint, hogy ne terjedjen futótűzként. Namost ebben az esetben két különbség van (mondjuk a veszettséggel összehasonlítva). 1. nem tehető immunissá senki. 2. a populáció egy Föld nevű bolygót tölt meg.

Igen, az egyszeri fertőzött nem fog megszelidülni, és barátságosan odadörgölődzni mindenkihez, hogy majd jól megharapja, de azt elhinni az emberiségről, hogy párt választ, úgy marad, elég nagy naívság (a tanítások később jönnek).

Szóval a cucc terjed, ez az alap. Egy országban, ahol negyven százalék fertőzött, próbálj párt választani.

Mit lehet tenni? Lehet ugye kivárni. Elvégre a lényeg, hogy megmentsük a bumfordi vizilovakat, meg a nagyormányos elefántokat, a többi - hogy ott emberek laknak - meg eddig sem zavart sok vizet - egy kis Péntek itt-ott, néha ránkjön, hogy konzerveket küldjünk, ilyesmik. Meg különben is, ők csinálták maguknak (a határokat meg "mi", fehéremberek húztuk. Azután nem értjük).

Vagy megteszünk mindent, ami tőlünk telik. Ez adott esetben nem más, mint hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy legalább lassítsuk a járványt. Amit nem lehet úgy megcsinálni, hogy azt prédikáljuk, hogy igazából lukas a gumi, meg még megdobja a vírusokat, akik ugróasztalnak használják, meg eleve fertőzve hozzák forgalomba. Úgy sem lehet csinálni, hogy szépen megkérünk minden kedves résztvevőt az Életnek nevezett nagy játékban, hogy ugyanmár legyenek szívesek csak gyűrűdzés után, s akkor is csak oda és akkor dugni, vagy dugatni, ahova az a nagy könyvben meg van írva. Mert nem megy, lsd. fent. De ha hallgatnak ránk (és hallgatnak ránk), akkor tessék nekik megmondani, hogy felhúzni, vagy le lehet húzni (a redőnyt).

Merthogy később, ha túlélik, még mindig meggyónhatják, hogy bocsi, hiba volt.

Ezt el lehet játszani a "ne ölj" paranccsal is, csak ugye attól ember még fel nem éledt.

(Mellesleg hasonló kisérletek folynak Bush király országában, szóval a (neo)protestánsokat sem kell félteni/ajnározni, életekkel játszik az is, aki az ABC-kapcsolatot meg egyéb "tudományos" tényeket propagálja).

Ami a lényeg: örülhet az, akinek van ideje felháborodni azon, hogy homoszexuálisok, meg nők helyzete. Kétezer éves egyház, ez van, szerencsére nem kötelező.

De segédkezni (vagy szemethúnyni, hogy egyes helyi képviselők segédkeznek) egy járvány tombolásában, ahhoz nem is tudom, mi kell. Talán hit.

Zárszó, demagóg, meg szelektív, meg a vége már csak jóslat, de megfontolandó:

szombat, április 23, 2005

Majd még kitérek a koton-problémára, meg szerintem pár karakterig el fogok ájulni azon, hogy mi történik itt (vagyis ott) képregényügyben, a lényeg azonban mégiscsak az, hogy átböngészve az aktuális Khepri ajánlatot megakadt a szemem valamin: Heart of America. Neil Gaiman után egy második angol (képregény)író is harap egyett a nagy gyarmati almáspitébe, s e második író ezennel Warren Ellis.

Iiigen, nyáladzó szájú rajongó-véglény vagyok, és életemben először előrendelek.

(Ami még érdekes képregényügyben: Nihei Cutomu új sorozatba kezd, az omangán fent van exmesterének, Takahasi Cutomunak egy álneves munkája, valamint a Smuggler első része, és a Top Shelf is mindjárt kijön egy igéretes ötrészes szuperhősös sztorival.)

csütörtök, április 21, 2005

...es pediglen ha valaki XVI. Benedek kapcsan az elso ket es fel mondatban elsuti a Hitlerjugendet, akkor eloveszem kepzeletbeli noteszemet, felcsapom az illeto nevenel, es beirok neki minusz hetet.

Az emberben az lenne a plane, hogy lotyog a fejeben egy ilyen agy. Hasznalni kellene.

szerda, április 20, 2005

Hír 1. Mr. Johnson érdeklődik a cucc iránt.

Hír 2. Meg nem erősített források szerint Mr. Johnson kívül hordja az alsógatyáját. Hogy mindezt azért, mert szuperhős, vagy más oka van? Munkatársaink még dolgoznak az ügyön.
Nem nézek Jóbarátokat, nem hallgatom a Megasztárt.

Viszont puhafedeles ponyvákat és kevésbé ponyvákat gyűjtök. Néha el is tudom olvasni őket.

Viszont az idegesítő, hogy minden második könyv fülszövege így kezdődik (mármint ebben a kategóriában):

"Eső János kemény fickó volt. De a láthatatlan sorozatgyilkossal neki is meggyűlt a baja..." (Ólomeső, egy újabb Eső János regény!)

"Istvánffy Géza sokat tapasztalt magánnyomozó volt. De amikor kirendelték a Kiskésit sorozatgyilkos ügyére, még nem tudta, hogy élete legnehezebb feladatát kapta" (Rövid kések északára)

"Kő Elek nem az a férfi volt, aki megijed egy füle mellett elsüvítő golyótól. De arra még ő sem készült fel, hogy ezek a golyók ezentúl percenként érkeznek az életébe..." (Kemény kő - egy újabb Kő Elek regény!)

Azután a bevezetés még tartalmaz persze egy jó nőt, és így tovább.

"A fák is siratják..."
Miert erdemes biologus-blogot olvasni?

(Pontosabban miert erdemes Pharyngulat olvasni?

"Separated at birth? Pope Ratzi and the Evil Bilbo."

imageimage

kedd, április 19, 2005

Ma meg begyullad minden gyomor, ma meg tonkremegy tucatnyi lep.

Holnap patologia.

Kezdek en is begyulladni.

hétfő, április 18, 2005

És mikor elindultam az éjféli kerékpár felé, akkor a fülhallgatóban lecsengett az Utóirat vége, és belevágtunk az új Beckbe, és azon vettem észre magam, hogy a nadrágom szárán új zsebek nőttek combtájon, a félcipő bőre pedig kígyóként tekeredett bokámra, majd lábszáramra, hogy alig pár pillanattal később acélbetétet növesszen saját orra alá.

Eltűnt a hideg, és a lépések mélyebbek lettek.

Azután más is előjött, évekkel ezelőtt elveszett arcok, majd az NWA, és minden olyan könnyű volt és friss.

Ez lenne a tavasz?

vasárnap, április 17, 2005

(a lenti megjegyzés nem jöhetett volna létre, ha nem próbálom meg megfejteni, jelent-e valamit az, hogy "növelni az indetermináns kontingenst")
Fagymarha

Kontingens - 53 000 to kicsontozott hús

E rendelet alkalmazásában a ?fagyasztott hús? olyan hús, amelynek a Közösség vámterületére történő belépéskor a belső hőmérséklete -12C, vagy alacsonyabb.

Elképzelem, amikor elindulnak a Fagymarhák, telet görgetnek maguk előtt, és a Közösségből elillan a nyár. Dér lepte mezőkön, fagyot fűszálakat törve hömpölyögnek előre, s a Közösség utolsó, életben maradt tagjai a folyó túloldalára menekülnek, remélve, hogy a víz megállítja a bosszúszomjas izomtömeget.

péntek, április 15, 2005

Pihenj.

szerda, április 13, 2005

A legkedvesebb ujsagfordulatom pedig a "bilincsbe verve vittek el".

Van benne valami csendori, no persze, mindenfele kakastollas mellekiz nelkul.

Van a bitang gazember, szembenez a Torvennyel. Veszit. Megjelennek az iteletvegrehajtok, kezukbe sulyos vaslancon a femkarperec. A falu kovacsa mar izzitja a pecket. Erre az egy jelenetre emlekszem csak egy regi Vasallarcosbol. Vasra verik, es a kisbiro majd kidobolja a bunet.

Mennyivel szebb ez, mint bilincset kattintani a kacsojara, vagy (oh, mino borzalom) olyan szorulos muanyagizet huzni csuklajara.
"You have found America's Favorite Source for Kinder Surprise Eggs"

" Where are these made?

These are the Canadian Edition and they are made in Argentina. The German ones are produced for the home market only and are hard to get unless you know someone in Germany that will send them to you. "

A nagy üzlet.

kedd, április 12, 2005

God Industry

Amikor megtalálták az első hit-tellért, még nem sejtett senki semmit.

Évszázadoknak kellett eltelnie, míg a technika eljutott arra a szintre, hogy képesek legyünk tisztítani, majd kristályosítani a hitet. És ekkor a figyelem újra a hit-tellérek felé fordult.

Kitört az isten-láz.

Modern korunk aranyásói nem ásóval estek neki a nedves földnek, aranymosói nem sáros vízben tapodtak naphosszat.

Pszichológusok és pszichiáterek serege kutatta az emberiséget a hitek morzsái nyomán, majd megjelentek a robotszondák.

Kiknek nem volt hitük, hegyeket mozgattak, hogy szert tegyenek rá.

S csakhamar kialakultak az elméletek. Egyes elméletek szerint a legértékesebb nyersanyagot a tiszta, ártatlan, gyermeki hit jelentette - klónklinikák tucatjai ontották a gyermekeket, kiknek agyából fehér golyókká alakult az ágy alatt lapuló Rém, de fehér golyó lett Hófehérke és a hét törpe is, és mind a mesék és mind a mítoszok.

(Húsukkal halakat hízlaltak)

Voltak, akik csak három évet kértek a gyermek életéből. Az eredmény egy maradt: sűrített Istenhitből vagy éppen fasizmusból gyúrt, fehér bogyó.

S voltak, kik úgy tartották, ezt is, akár a jóféle acélt, ki kell kovácsolni: ők voltak, kik öreg, megfáradt emberek hitét szüretelték. Békésen kötögető nagymamák tűntek el örökre műhelyeikben, de eljöttek az útszéli, alkoholszagú csavargóért is.

Az egésznek akkor szakadt vége, amikor valaki észrevette, hogy hite a kísérleti patkányoknak is van. És akkor a gyógyszercégek otthagyták az illegális laborokat, és beindult az Isten-ipar.

Ma már minden sarki patikában, recept nélkül vehetsz hitet. Egy csomag 645 forint plusz áfa.

Napi egy tabletta, reggel, étkezés előtt - azt mondják, az ember tovább él tőle.
Jogok és kapcsolt társai

Egy: magyarul a Creative Commonsról.

Két: régi, és kissé hírszagú, de talán van, akit érdekel:

Richard Kadrey a Metrophage és rövid novellák mellett legújabb könyvét is elérhetővé tette az interneten. (szintén CC)

" A könyvem címe A vak gébics. Szerintem nem is olyan rossz könyv. Valójában nem más, mint egy szokásos fantasy küldetés, csak éppen egy olyan, ami elképzelhető George W. Bush Amerikájában. A főhő elvesztett ártatlanságáért és naívságáért száll harcba. Nem igazán akar tudni túl sok mindent, mert, ahogy azt már annyian megtapasztalhattunk, a túl sok tudás elég fájdalmas is tud lenni. A könyvben szerepelnek még szörnyek és mágia, angyalok és démonok, varázskardok és titkos könyvek is. És léghajók. Minden valamire való fantasy regényben szerepelnie kellene legalább egy léghajónak."

Há: viszont azt vettem észre, hogy egy kiadványban az én nevem mellől hiányzik az a karikás c. Valószínüleg így szokás, ki tudja, de ha engem kérdeztek, tegyetek oda egy duplacést, és használjátok egészséggel.

hétfő, április 11, 2005

MIÉP vs MAUS

Egyem azt a szép pulitikaillag kurrekt szívecskéjüket...

vasárnap, április 10, 2005

Amikor nem tudtalak megvédeni

Rád gúgle szörcsölt egy rút motor,
Moz illata csak szállt feléd.
Én nem tudni semmit, sőt még angolul:
csak blogolt anyagból dolgozom.
Gondban vagy, mert a Delta Green csapatod unatkozik? A Witchcraft sztorid helyett már csak recepteket cseréltek? A CoC-d már gyerekmatinénak sem lenne elég durva?

A megoldás: Blue Moon, ahol mindent megtudhatsz az óriásmadarakról, Piri Reis térképéről, és a világ többi csodájáról.

(Vagy, másképpen: megint egy zsebőrült oldala, ahol szerencsére kevés a nagy kékbetűs igazság, és sok a kalandmag. Vagy alternatív valóság, ahogy tetszik.)

szombat, április 09, 2005

"Ezeket a majom és a laposféreg klónozássából készítik, ezért nem is származhat tölük semmiféle emberi megnyilatkozás.
Ezért hívják öket más országokban egyszerüen emberszabású reptiloidnak."

Néha szórakoztató, ahogy egyesek pöfögnek. Néha szánalmas, néha mindkettől.

(Főleg, ha az ember néha pöfögésen kapja saját magát. Ilyenkor a legjobb, ha tükörbe néz, és azt sziszegi a fogai között: tee, te reptiloid!)

péntek, április 08, 2005

Hörcsöggénjeim persze aktivizálódtak, és kifosztottam az amúgy pazar frissen nyílt könyvpalota szegényes bargain szekcióját.

Nem, Quicksilver nem volt, csak teljesáron, helyette viszont sárkányos rajzocskákat cipeltem haza, meg a Montyjék Big Red Bookát (ez az a nagy kék könyv), meg a Monstrous Regimentet Pratchetttől, meg az utolsó Artemis Fowlt (a legjobb Harry Potter klón a maga kommandóstündéreivel), de lecsaptam a Hugo-díjas Hominidsra is. És megtaláltam a Varjak Paw-t. Rövid időn belül a harmadik macskás cucc, amit csak imádni lehet (már csak így átlapozva is, nem hiába Dave McKean), bár nagyon hajaz a háromból egy másik macsekos történetre.

Mindennek örömére hazajöttem, és elolvastam a fél Taigetosz csecsemőotthont. Ha már esélyem sincs, hogy ilyesmit színházban lássak.

Most meg talán a fürdősó kihúzza ezt a fájdalmat, bár szerintem az ágy túl puha.

Egyébként a nyavajgós királykisasszony-mód kikapcsolása folyamatban van.

Holnap én szusival fogom magam teletömni, de aki teheti, menjen el a képregényfesztiválra. Érdemes.
" Kés?bb még bármikor kiveheted!"
- idézet egy internetes áruház honlapjáról -
A foodmiles pedig azt jelenti, hogy nem kellene dizelt pofekelni a fel Foldgolyon at, hogyha helyben is megterem mi megterem.

S talan megbizhatobb a helyi szenny, amit azert ugy-ahogy ismerunk, mint a vilag tulfelerol erkezett, labjegyzetben lasd paprika, BSE, es tarsai, de talan a nitrit es nitrat is eleg, hogy ne eld meg a lenyeget.

Tavasz van, es nyakonont az optimizmus.

Az ember egy olyan allatfajta... ehh. Legalabb olyan lenne.
Ritkan van olyan, hogy valakit meg meg sem ismertem, de maris izombol nem ertek vele egyet.

Viszont vitatkozzon ismeretlenekkel semmisegeken az, akinek het anyja van.

Ugyhogy csak sugva jegyzem meg: ha van film, ahol a kep es a szoveg kepes egymastol teljesen fuggetlenul is letezni, akkor az Innocence az.

A hatam meg mindig faj, es ez nem jo jel.

Ma viszont megnyilt az egyik itteni konyvaruhaz, es angol nyelvu vasart tart. Ami remelem azt jelenti, lesz sok jo konyv ertelmes aron. (Na jo, persze, tekintve azt, hogy az elmult honapban a mindenfele havi keret tobbszoroset koltottem ilyesmire (Top Shelf kiarusitas, leertekelt rpg cuccok etc.) inkabb azt remelem, hogy lesz olcso Barokk ciklus, es semmi mas.)

csütörtök, április 07, 2005

Mint felrepedt bőr alól a rohadó hús, úgy tűnnek elő az olvadó hó alól a föld sárral és sárga fűvel borított foltjai.

Meleg van, de még fűtik a termeket: veszettségtől vonyító kutyák hangjára bóbiskolok, hogy fel-fel riadjak egy fekete arcból fehéren ragyogó szemgolyó kétségbeesésére.

Évente ötvenezer ember.

Majd jön az eső, és elmos mindent: csak a hátfájás marad, és a tudat, hogy holnap újrakezdődik minden.

hétfő, április 04, 2005

Az ősi magyar ételkultúra gyökere a világfa szimbólumrendszerében gyökerezik. Belső-Ázsiában ősidők óta öt alapelemet különböztették meg: a tüzet, a vizet, a földet, a fát és a fémet, szemben a nyugati négy alapelemmel: a tűzzel, a vízzel, a földdel és a levegővel. Már a hunok is ősi ételeik elkészítésében az öt alapelem elvét követték: 1. az áldozati étel bronzból vagy vasból készített üstben főtt (fém); 2. az üst alatt a tüzet a táltos által kiválasztott fa biztosította; 3. az üst a földön állt; 4. az áldozati ételek elkészítéséhez vizet használtak. Az áldozati étel alapanyagait a táltos úgy válogatta össze, hogy azok kifejezzék a világfa hármas szintű jelképrendszerét: 1. az égivilágot a fán termett gyümölcsökkel, levelekkel, virágokkal és a fán összeszedett mézzel; 2. a földi világot a föláldozott állattal és a földön összegyűjtött növényekkel és fűszerfüvekkel; 3. a föld alatti világot a földben megtermett gyökerekkel, gumókkal és hagymákkal. Ezért hagymának (föld alatti világ), bizonyos növényeknek, mint a tárkony és a borsfű (földi világ) és gazdag gyümölcsöknek, mint a szőlő és az alma (égi világ) feltétlenül jelen kellett lennie az áldozati ételek harmóniájának biztosításában.


link

vasárnap, április 03, 2005

Szóval hosszú volt ez az út, majd meglátjuk, mi marad meg belőle.

Könyvet nem bírtam olvasni, azokat csak cipeltem. Mondjuk az Avenger becsúszott, meg egy fél Cryptonomicon, de az semmi három hét alatt.

Egyébként azért piszok jó szokás az alapból adott könyvborító, mert azt izzadja össze az ember, nomeg, toll és könyv, az két olyan dolog, ami mindig kéznél van, a papír az általában nem. Úgyhogy most az egyik könyvön az díszeleg, hogy nemtudommilyen Mona Lisa (merthogy állítólag találtak még egyet), a másikon pedig csak annyi, hogy "perifériás vallás". Nem tudom, az utóbbival mi lesz.

Most azt írnám a könyvborítóra, hogy "amikor a nagyító is kicsinyit", pedig olvad a hó, kaptam egy biciklit, vettünk egy nyomtatót, itt meleg van, ott hideg, s elvileg megvan életem első igazi publikációja...