Örököröm

Már hetek óta kűzdök egy ismertetővel. Hogy a zavar teljes legyen, angolul már megírtam, csak a magyar változat hiányzik (természetesen egy japán könyvről van szó). Az elmúlt ötven percben tizenhét kezdőmondatot öltem meg. És még mindig nincs meg az igazi. Ilyenkor kell úgy kezdeni, hogy "nem is tudom, hol kéne kezdenem?".

Elaludtam belgyógyászat-gyakorlaton, és egy nagyon kellemes, női vokálos, zúzós számot álmodtam - egyből megvettem volna az albumot, ha sikerül kiderítenem, kitől van.

Helyette a márciusban megjelenő Placebót hallgatom. Placebó, ízig-vérig - nem lepi meg az embert, és talán éppen ezért nagyon jó. Nagyon-nagyon jó.

Utána még megtanultuk, hogy hogyan lehet joystickkel gyomrot kamerázni. Amint kijönnek ugyanezzel játékprogramként, egyből veszek egy PS2-t. Az egész úgy néz ki, hogy fogsz egy kb. repülőgép-botkormányt a balodban, a jobbal a páciensbe tolod a csövet, és ezután irányítod a kamerát. Néha egész testtel ráfordulsz, hogy csavarodjon a gép, a bombakioldó helyett levegőfúvó van, (vagy lehet, hogy ez a géppuska, és a bombakioldó az oldalról csatlakoztatható injekcióstű), s olyan karokkal is lehet manipulálni, mint a mélytengeri robot-tengeralattjáróknál.

A játék osztottképernyős lenne, és időre kellene kihúzni idegen testeket a nyelőcsőből, kivágni polipokat stb.

Ami durva volt, az egy gyomorban élő ízeltlábú, nem hiszem, hogy az lenne a neve, hogy orr-kullancs, mindenesetre olyan volt, mint egy mélytengeri rák, rohangászott a gyomorfalon.

Mókusról egyébként nekem is megvan a véleményem, sőt. Naná, hogy a megoldást is tudom. Nagyjából ötven oldalon meg lehetne oldani minden problémát. (Plusz a Kis Arkánum...)

Kiccsit thai...

(legalábbis nagyon remélem...)

Olyan dologba botlottam, amin nem csak én, de a jelek szerint az egyik érintett is meglepődött. Hát, remélem a legjobbakat.

Egyébként most itt a fejem felett mosdót szerelnek, kérdés, hogy lesz-e benne melegvíz. (Egyébként emiatt megemelték a lakbérünket, havonta kb. ötszáz forinttal, s emiatt új szerződést kellett kötni) Egyébként meg már milyen hülye szó az, hogy egyébként.

A tegnapi nap (meg úgy az egész hétvége) azzal telt, hogy idegeskedtem, meg megérkezett az amazontól sátányista biblia és egy homoerotikus regény. Az utóbbi apropója, hogy a klimax Budapesten tetőzik. (És azt hittem, manga lesz, úgy viccesebb lett volna.) Egyébként érdekes, hogy miként szerepel Magyarország ideát, a Tanuljunk Európától! című direkt metróra tervezett könyvben kapunk pl. nem egészen három oldalt, amiből megtudhatjuk, hogy van pár híres magyar férfi, de igazán híres nők nincsenek, ha pedig mégis, akkor az Cicciolina.

Ja, és acélpáncélos csiga. Na jó, csak majdnem. További érdekességek az ötödik Gerinctelenfesztiválon.

Szerk.: korábban "a két másik fél" volt fent az "egyik érintett" helyén. Viszont az utóbbi az igaz.

Talán a tél teszi (hidegben élesebbek a szagok), de jinhullámok bombáznak mindenfelől.

Kifejezetten Ügynökök és Bürokraták (és a két halmaz metszete) részére.

Mi a tudomány?

A tudomány egy elveszett teáskanál.

Kiderült, hogy az alkoholista ürge, akinek az üvöltésére szoktunk ébredni úgy éjjel három-fél négy körül igazából a vele együtt élő nő fia. Ő jött át, mert polcot szereltünk.

Ez csak azért jó, mert kisebb az esély, hogy az anyját öli meg, mintha az élettársáról lenne szó. Családon belüli erőszak, öt centi betonon át.

Tegnap elcsíptem egy szuperhős-eredettörténetet. Mármint videón. Korosija Icsi. Egy negyvenöt percesre nyújtott, ultraerőszakos, ultralassú videoklip, és beteg, beteg, beteg.

Érdekes, hogy az erőszakot fekete-fehér-pirosra váltja, ahogy a Desolation Jones is.

Amiből kijött az ötödik rész.

Torokszorító érzés DJ-t olvasni, egy lepusztult, kinyírt öregember utolsó harcáról, és ezen még az sem segít, hogyha a rajzok az elmúlt évek legjobb amerikai képregény-rajzai, erősek, bevállalósak, elszálltak (és van bennük egy nagy adag francia meg egyéb hatás). Sajnálod és félsz tőle, megsimogatnád, de csak gumikesztyűben - ez Jones, egy veszett állat bezárva egy veszett ketrecbe, s a ketrec neve Los Angeles.

Csak nem tudom megállni: jó látni, hogy a tél és a havazás a legjobbat hozza ki hazánk legnagyobb darkfantasy-írójából. Hiába, jó munkához idő, de legalább lapát kell.

Hehh.

Szóval ott tartottunk, hogy blogírás.

Egy. Kettő. Három.

(Mondtam már, hogy gyönyörűen esik egész nap a hó? Már lassan megtanulok húsz centis szűzhóban kormányozni, csak a csatornafedelek menti olvadás kavarja meg a cangát.)

Az azért még büszkeséggel tölt el, hogy ebben az állapotban elég kényes vagyok az új ötletekre, így a sajátjaimra is. Tehát energiáim felét arra használom, hogy kitaláljak valamit, a másik felével pedig cafataira szaggatom. És nem is tudom, melyiket élvezem jobban.

S ami mégis túléli ezt a pokoljárást, melyet nevezhetünk beavatásnak (ilyenkor kell somolyogva megemlíteni Egyiptomot, édzstít (Hermész Triszmegisztoszt), meg a darabokra szedett és összerakott sámánokat), azt pedig, annak rendje és módja szerint, elfelejtem.

A kifogások persze jól jönnek, akárcsak a világmegváltó jószándék, de mindez nem pótolhatja a tanulást. Ilyenkor, vizsga előtt pár perccel (legyen bár az a pár 180) kikristályosodik, egyetlen pontba sűrűsödik mindaz, amit tenni kell. A másik, a többi embernek. Vallások alakulhattak így, holnapra meg kell tanulni egy verset, erre püff, ott egy fa, körülötte emberek, lehet prédikálni. Ha bejön, nem kérdeznek ki. Ha igen, még mindig hivatkozhatsz egy felsőbb értelemre, hogy igazából te tanultál volna, de.

Tegnap fél napig vártam, ennek eredményeképpen elolvastam egy könyvet, mely után olyan történt, mint utoljára régesrégen. Becsuktam, és nem maradt más csak a csönd, és az a nyomasztó csomó a torokban. Kellemetlenségében kellemetes élmény volt. Néha azt is mondják rá, katarzis.

Végül arra gondoltam, hogy levezetésképpen megírom azt a levelet, amivel már lassan hónapok óta lógok, de nem volt kedvem. Elszelelt. Beteg emberket nem bántunk. Ez ugye alap. Beteg emberekkel nem vitakozunk. Ez meg a következmény. Ha nyilvános helyen hülyeségeket beszélnek, az persze más tészta, de magánlevelezésben válaszolni minderre fölösleges.

Lenyugvás helyett megtaláltam OSC legújabb hülyeségét. A könyveit még mindig szeretem - de csak használtan veszem meg őket. Zsebbojkot.

Majd a változatosság kedvéért beszéltem az otthoniakkal, hát, nem úgy sült el, ahogy én gondoltam. Még mindig nem érdekel a választás.

Az egyetlen jó hír, hogy esik a hó. Fehér minden. Itt meg túlfűtenek.

Szokatlan, hosszú telünk lesz.

Mire nem jó a blogírás. (Akkor, hogyha angolul csinálod, és értesz eléggé egy tudományterülethez ahhoz, hogy szélesebb közönséget is odavonzzál.)

Szóval, P.Z. Myers írt egy rövid bejegyzést a Dawkins sorozatról, majd a kommentek segítségével megszerezte az első rész "kópiáját", valószínüleg bittorrentről. A másodikat már postán kapta... egyenesen Dawkinstól...

link

(mindezzel kapcsolatban: mennyit kaszálhatna egy TV társaság, hogyha adásonként két és fél dollárnyi árért le lehetne tölteni az epizódokat (mondjuk egy zárt BT rendszeren keresztül), egy nappal az adás után? Befizetsz előre tíz dollárt, ezért kapsz öt műsort (számolni még tudok, az a plusz egy a ráadás). Vagy lenne havi internetes előfizetés is. Csak saját filmekre vonatkozna, nem DVD minőségben, de esetleg bekapcsolható felirattal, és semmi streaming (khm... Mindentudás Egyeteme... khmm...)

A mai nap azzal kezdődött, hogy kb. három órával később kezdődött az előre tervezettnél. A.K.A. túlalvás.

Utána elmentem egy nagyon jó egyszemélyes Hamlet-előadásra. Az a nő úgy bújt egyik szereplő bőréből a másikába, mint... mint egy bőreváltó, vagy egy nagyon jó szinész. Életem első Hamletje, ahol a közönség végigröhögte a végjátékot.

Majd vacsora. Kellemes volt. Elfogyott négy üveg bor, némi pálesz és egyéb párlatok, meg pár sör.

Amin viszont majdnem felhúztam magam, az egy rohadt természetfilm, pingvinekről.

A pingvinekkel amúgy is hadilábon állok, életemben először akkor vágtak ki óráról, amikor a természetismeret órán mindenáron el akartam magyarázni a tanárnéninek, hogy gond van az állítással, miszerint "a denevérnek is van szárnya, de nem madár, a pingvinnek is van tolla, de az sem madár".

Én olvastam a _szakirodalmat_, egy hupikék-feketefehér könyvet a pingvinekről, és ott tojást tojtak a dögök, meg egyáltalán, úgy viselkedtek, mint a madarak. Nem voltam túl megggyőző. A rendszer elnyomott.

És akkor itt van a Pingvinek vándorlásra. Tudni kell, hogy erre az USÁban a konzervatív keresztény (keresztyén) jobboldal rácsapott, mint gyöngytyúk a t mint pingvin a konzervtonra, hiszen a francia (?) film tökéletes érv volt, hogy na lám, a Természet is így csinálja, mi sem szavazzuk meg a buziházasságot. Erre persze az illetékes biológusok és etológusok először csak bután néztek, majd megpróbálták elmagyarázni, hogy ne bízzunk annyira Természetanyánkban, vagy ha igen, vegyük már észre, hogy a főfogás vér és bél. Mindeközben előjött, hogy X állatkertben egyszer állítólag volt már olyan, hogy volt egy ideális pingvinpár, de töke volt a menyasszonynak (is).

Szóval ment ezen a birkózás, utána meg jött a Narnia, amin vagy felháborodni illett, vagy elvinni rá az egész vasárnapi iskolát, iron, lion, Zion címen.

A lényeg, hogy (anyám szerint az) apám szerint az egész ügy úgy kezdődött, hogy "a liberálisok tiltakoztak, hogy nincsen benne homoszexuális pingvin".

Azt hiszem, holnap kis eseménynaptár, etológia, meg populációdinamika következik, emailben. Nincs sok kedvem hozzá.

Mondjuk a lényegi kérdés még mindig nem az, hogy vannak-e meleg pingvinek, hanem az, hogy vannak-e törpeapácák....

Hát ilyen nincs.

De mégis van, mégis van.

Köszönet az eddigiekért.

Egyébként van egy tippem, kiváncsi leszek rá. I-SR.

Olvassatok rossz könyveket!

Mindenkinek legalább félévente végig(!) kellene olvasnia egy rossz könyvet. Nem lecsapni, végigolvasni. Az utolsó bötüig!

Most fejeztem be valami hasonlót, és teljesen átértékeltem a "nincs itthon semmi érdekes"-et (vö. "nincs egy rongyom se, amit...). Mert előkerült egy jó kis nonfiction a maffiáról. Meg fiction a maffiáról. Meg nonfic a jakuzákról. Meg fiction a céges rosszfiúkról. Meg nonfic a céges rosszfiúkról. Megy egy csomó Prattchett. Meg egy Leonardo életrajz. Meg egy Tezuka életrajz, amiben Japán Leonardójának nevezik. Meg... Meg... Rengeteg olyan könyv, ami eddig is a szemem előtt volt, csak fel sem fogtam, hogy léteznek.

Röviden: olvassatok rossz könyveket!

Van egy ember, aki megtanított újra hinni a mágiában.

Alan Moore-nak hívják.

Ezt a filmet be kell szereznem, amint kijön DVDn.

You scored as Engineer. Military Engineer. Your job is usually overlooked, but without you nothing gets done. While you sometimes annoyed at this, and you know the only time people come to you is when there's something wrong. You understand that you are the heart and soul of any organization with honesty and nice work ethic to boot. "I need more Duct Tape!!!" Civilian 69% Engineer 69% Special Ops 63% Combat Infantry 56% Artillery/Armor 50% Medic 50% Support Gunner 25% Officer 13% Which soldier type are you? created with QuizFarm.com

Hehh...

iSpecies. A fajkereső.

Hát, engem is elkapott ez a legújabb őrület. Volt ilyen hetesből, ahhoz sokat kellett volna írni, meg négyesből, az nem érdekelt, de most itt a nullás:

Nulla














(szabályok: 1. Ne mondj semmit magadról.
2. Ne ajánld senkinek.)

(forrás: Pharyngula)

Hát, láttam. Nagyon jó lett volna, csakhogy Dawkins tudós. Azt hiszi, hogy az ember olyan állat, ami logikusan gondolkozik. Azt hiszi, hogy vannak emberek, akikkel többle lehet jutni, mint a "szia, te hogy vagy?". Mindemellett olyan alapvető, mondhatni óvodás szinten vannak az érvei, hogyha a körülmények alapján még neki is adna az ember igazat, sajnos elbizonytalanodik. Tény, hogy a dennetti ideával (a vallásokat (amennyiben károsak a társadalomra, márpedig ez ritkán kétséges) ugyanúgy kell megőrizni, mint a bölényeket: rezervátumban.) könnyen egyetért az ember, ha a szemébe vágják az értelmetlen halálokat, de könyörgöm: ne ilyen szinten.

A következő részben megtudjuk, milyen vérengző a Biblia Istene? Gimnázium első osztály, Sceptic's Annolated Bible meg a többiek. Tizenkilenc évesen sokan vannak így a kereszténységgel/iszlámmal/zsidósággal. De ő már elmúlt tizenkilenc éves. Elemi hibákat vét: nem rágunk be egy újkeresztény (keresztyén) prédikátorra, még akkor sem, hogyha saját szakterületünkön akar kioktatni minket. Nem rágunk be, és lenyeljük az idegességtől remegő hangunkat. És nem menekülünk utána "freethinkerekhez", mintegy igazolva önmagunkat. A szélsőségesek mindent elmondanak önmagukról - nem kell az elvbaráti bizonygatás.

Szóval, várom a jövő hetet, remélni nem merek.

Addig is, belevágok egy, az ateizmus történetéről szóló háromrészes sorozatba. Ez a hírek szerint egy vérprofi, több, mint fél évszázados tapasztalattal rendelekző BBC-s munkája, úgyhogy reméljük a legjobbakat.

(Az meg már egy megint más téma lenne, hogy melyik tévéadót foglalnám el, hogyha forradalom lenne. Mondjuk meg sem állnék Londonig, és a BBC-ig. Miért van az, hogy hiába nyomtattak újságot már a rómaiak is, ezt a tömegtájékoztatás dolgot korrektül egyedül az angoloknál és a franciáknál sikerült megoldalni? Mondjuk nagy show lenne, ha leadnák a Dawkins-sorozatot főműsoridőben....)

Root of all Evil, The ? Documentary & Factual

Alapból nem szeretem azt, amikor egy szakember más tudományterületre téved. Ez még akkor is igaz, hogyha az adott illetőnek mind a szakmai, mind az egyéb nézetei szimpatikusak. Ennek ellenére kiváncsian várom Richard Dawkins új sorozatát, ami az angol Channel 4-en indult, idén januárban.

"Professor Richard Dawkins, the world-renowned evolutionary biologist, whose atheism has earned him the nickname of 'Darwin?s Rottweiler', takes a personal journey through the world?s three great monotheistic religions: Christianity, Judaism and Islam."

Szélsőséges ateista vs. ábrahámita világvallások: FIGHT!

Das ist des Jägers Ehrenschild,

daß er schützt und hegt sein Wild,

weidmännisch jagt, wie sich's gehört,

den Schöpfer im Geschöpfe ehrt.

Kiadtam két fejezetet a kezemből. Még megiszom ezt a sört, utána pedig jön a holnap, amikor is kiderül, hogy tényleg tanítok-e iskola után...

Síelni mentem. És esett a hó. De nagyon jó volt.

Úgyhogy ma (tegnap) csak egy interjúra futotta.

Sikerült a mai napon kb. semmit sem csinálni, mondjuk tanítottam, meg este elmentem színházba, az első nem annyira, a második nagyon jó volt, de a közte lévő aktív időszakot (vö. "nappal") azzal töltöttem, hogy a fejfájás helyett aludni próbáltam.

Azt álmodtam, hogy a Másikmagyar újból itt van, és egy illegális bevándorló kínai csajszit akar felhozni a lakásba, emiatt át kell rendezni az egészet, legfőképpen azért, hogy a pakisztáni szobatársunk ebből semmit se vegyen észre.

Mindenesetre ha jól látom, már nem csak a könyvekkel, hanem könyvismertetőkkel is el vagyok maradva. Majd holnap korán kelek, imádkozom, hogy essen a hó, és akkor ahelyett, hogy elmennék síelni, emögött az öregedő gép előtt fogok görnyedni, és bántani fogok mindent, ami billentyűzet és mindent, ami szöveg.

The Bell Wars

Na tessék, jósolok nektek: öt éven belül azért fognak gyökeresen megváltozni a jogdíjakról és társairól eddig vallott általános nézeteink és törvényeink, mert valóban behálóz minket a drótnélküli net, ami kvázi ingyen elegendő lesz emilre, beszélgetésre, társaira.

Tehát a vonalas telefontársaságoknak, szolgáltatóknak új felhasználók után kell nézniük. Egy dologgal versenyképesek: a sávszélességgel. És azt meg mindenki tudja, hogy mire jó (naponta letölteni az XY operációsrendszer legújabb disztribúcióját, meg egyszerre három ablakban öt tévéadó online adását figyelni).

Vagyis, az alapdíjban benne foglaltatik majd mindaz, ami most (ha működik), akkor még jócskán különdíjas szolgáltatás (filmletöltés, stb.) A rendszer pedig azért fog megváltozni, mert a szokásos lobbikkal szemben a túloldalra felsorakozik egy (több) jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkező pályatárs, akinek szó szerint a léte múlik mindezen.

Valamint a közeljövő nagy slágere lesz a sIlencer (Hushalizer, Csitt-generátor), egy hordozható fehérzajgenerátor, ahol nem számokat vesz az illető, hanem dallamonként öt centért letilthatja az ismertebb bevásárlóláncok hangszóróból bömbölő szignálját, és a szintén háttérzeneként nyomatott aktuális slágereket.

És mindezt ingyen... jó napotok van ;)

Új év, régi tartozások. Az elmúlt három napban két helyen is jelent meg olyan cikk, ahol azt, amiről szól, nem olvasta az író. Nekem illene. Majd gyorsan belehúzok.

Mától iskola.