Örököröm

Még hétfőn kaptam a hírt.

Azt, hogy még rosszabbul van, egy héttel korábban - egymást váltották az ismerősök és a barátok, és ő minden baj ellenére örömmel fogadta őket.

Azután... ennyi.

Fiatal volt, nagyon fiatal.

Emlékképek jönnek, szalonnába csavart csirkemáj, medvehagyma, az, hogy képes volt egyenrangúként kezelni minket. Talán ez volt a titka.

Hihetetlen volt, hogy beteg lett, és mégis. Bár elhinni még most is nehéz.

Neki nem lett volna szabad.

Legyen neki könnyű a föld.

Izé, ez meg kimaradt. Hitelrontás? A hét vicce.

Tegnap leesett az első igazi hó. Úgy értem, hogy az első, ami az eső után esett, és reggelig megmaradt.

Úgyhogy egy hatalmasat sétáltunk a hóesésben, és termszetesen fagyiztunk. Ha nem vigyáztunk, az ajkunk ráfagyott a jégkrémre. A vörös foltok a vaniliában nem ételszínezéktől, vagy rúzstól származtak. Én csokit ettem. Az autók fekete csíkokat húztak a frissen hullott hóba, egy kihalt kocsmából szólt a blues.

Korai karácsony.
David Sedaris három karácsonyi novellája. Front Row Center - minden kritikusnak erősen ajánlott. Seasons Greetings - mézédes szemétség több, mint negyed órán át. Based on a True Story - Hollywood vs. karácsony.

Kötelező.

Ebben nem csak az a megdöbbentő, ami történik (a link a Making Lightra mutat, onnan tovább lehet menni), meg nem csak az, hogy jelvényszámot követelni rendőröktől/biztonsági őrökről nem csak Budapesten nehéz, hanem hogy mennyit változott a világ: mobiltelefonok és minikamerák tucatjai vették fel az esetet. Térfigyelő kamerák és videotelefonok - lehet, hogy pozitív változást hoznak?

(who1 - én is tudi, te is tudi)

Azért az nem semmi, hogy a látványosan felsült izé a saját odújába vonul vissza nyalogatni a sebeit, és onnan szúr minden, mindenki felé. Amikor néha az sem ártana, hogyha végigolvasná azt, amire beszól.

Úgy látszik, nemsokára ismét érdemes a scifi területére átjárni tunkolni. Kenyeret viszek.

Nem értem Bollywoodot.

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nagyon jól működne egy magyar környezetre ráhúzott "musicalben" - ami annyiból térne el az amerikai változattól, hogy igazából újrahangszerelt népdalokat-népdalmotívumokat tartalmazna, a koreográfiára ráengednék Bozsik Yvettet (ééés igen, amint lejárnak a Bartók-jogok, tele lenne Bartók-remixekkel), és a zenét (pontosabban az éneket) áttolnák a háttérbe, tehát nem (feltétlenül) a szereplők énekelnének, de a jelenet arra lenne vágva.

Naná, hogy a kedvenc modern urban fantasy ötletemet húznám rá. Szegény ötlet, volt már minden, képregény, regény, film. És még sohasem voltam képes kirúgdosni abból a posványból, amit úgy hívnak, hogy "nagyon jó lenne, ha megcsinálnám", és aminél egy alapos pofáraesés is jópár fokkal egészségesebb.

Meg (ugye mi mást is tehetnék) gondolkozom egy specifikus blogon, ahol pl. olyanokról írnék, mint az első szerecsen, aki párszáz évvel ezelőtt először lépett Japánba. Rabszolga volt szegény, a japánok meg úgy meglepődtek, hogy az uralkodó utasítására többször végigcsutakolták, hátha lejön róla az a sok feketeség. Nem jött, ő pedig eltűnt valahol a történelemben. Mennyi legenda születhetett volna róla és leszármazottjairól, a kétméteres mousse-színű óriásokról, akik katanával és egyéb rettenetekkel pusztítják mindazt, aki ellentszegül uruk parancsának.

(Az egyik legszebb "keverék" az ázsiai-afrikai, egyszerűen gyönyörűek babaként, gyönyörűek gyerekként és gyönyörűek nőként. Feltehetőleg férfiként is, ezt ítélje meg valaki más.)

A hétvége leginkább azzal telt, hogy igyekeztem nem kimozdulni otthonról. Nagyjából sikerült is.

Az eredmény négy befejezett könyv (meg fél tucat képregény) (részletesebben remélem hamarosan a megfelelő helyeken), egy kissé túlhúzott abszurd előadás a szerelemről (márminthogy színházban), és a vágy, hogy akkor ezt most még egy hétig kellene csinálnom.

Már megint itt ez az ősz. Már megint itt ez a begubózódás. Köpni kell, pfű.

Szóval, történik a nagybetűs semmi, eközben odakint delfineket fognak be lábbal (megtehetik - abban az öbölben évente több tucatot nyírnak ki, mer' csak.), diktátorokat köttettnek fel, és a társaik.

(Két vicc ezzel kapcsolatban: "
Q: "Should the vestigial limbs be removed....?"
A: "That would be de-feeting the porpoise."

és

"George better be careful about creating a precedent for the execution of heads of state." )

Tudtátok, hogy karácsonyra a boltokban a pápanime?

(Meg BBC link)

A hét reklámszövege:

"A 20. század legbombasztikusabb könyvét olvasod most, mely oly megdöbbent?en pontosnak bizonyult a 21. század eseményeinek el?rejelzésében. ...és az igazság felszabadít"

Hát, az fel.